Találkozó a Teca mama vendéglőjénél, ahol az autódat is tudod hagyni. Innen gyakran indulnak a kirándulók gyalog vagy éppen kerékpárral a Mecsek felfedezésére, hiszen innen indul az Orfűi kerékpárút is egy markáns emelkedővel. Kiosztjuk a kerékpárokat, beállítjuk, és elindulunk egy szép úton fel a Remeterétig. Innen a Lapison át a Mecsek északi részén Árpádtetőig gurulunk, majd egy régi bányászutat követve kiérünk Zobákra, ahol a Mecsek és egész Magyarország legmélyebb szénbányája volt. Innen már a Kelet-Mecsek erdeiben kerékpározunk erdészeti utakon Pusztabányáig, amely egyike a Kelet-Mecsek azon településeinek, ahol valamikor üveget fújtak a német bevándorló lakosok. A település mára teljesen eltűnt a föld színéről, az egykori falu helyén lévő réten ma kulcsosház áll. A hajdani település, Vitraria helyét emlékkő jelzi az erdő szélén, ahol 18. századi üvegfújó kemencéket és üvegcsűrt tártak fel. A kemencék mintájára 1995-ben 1:1 méretarányú működőképes másolat készült. A nagy tisztáson, a kulcsos turistaháznál látható a pécsi faszobrász, Szatyor Győző Életfa című alkotása. Innen igazán gyönyörű erdei úton haladunk tovább, majd egy fantasztikus gurulással a Pécsváradi várnál termünk, ahol érdemes kicsit körülnézni, ebédelni, vagy csak inni egy jó kávét az étteremben. Egy erődített hajdani szerzetesi monostor ez, melyet Szent István király alapított 998-ban, Koppány legyőzése után. Az itt álló kőépületet, amely Géza fejedelmi udvarháza volt, István Asztriknak adta, hogy benne Benedek-rendi – ahogy nálunk nevezik: bencés – szerzetesek számára létesítsen otthont. Innen elindulunk visszafelé, útközben, meleg nyári napon betérhetünk egy hűsítő fürdésre a Dombay-tóra, majd Bogádon és Újhegyen keresztül visszatérünk Pécsre a kiindulópontra.