1 napos vízitúra a Dráván - Helian

Ha még soha nem próbáltad, a tapasztalataink szerint azt gondolod, hogy a kenu a stabilabb, és idegenkedsz a kajaktól, mert azt hiszed, hogy azzal rögtön be fogsz borulni. Ez többé-kevésbé igaz volt a régi hagyományos kajakokhoz, amelyek gyorsak, könnyűek voltkak, de nem a stabilitásuk volt az erősségük, ráadásul kényelmetlenek is voltak, és be kellett bújni, ami egy testesebb embernek különösen kellemetlen tudott lenni. Na ezt felejtsd el. A kenuban magasabban ülsz, magasabban van a súlypontod, és azok a kenuk, amelyeket (Pola) márkájú a Nemzeti Parktól kölcsönzünk inkább valók tapasztaltabb evezősöknek, mert kissé ingatagok, így eleinte akár meg is ijedhetsz benne, hogy "jaj, ez mozog, meg billeg" és levegőt sem mersz venni. A tengeri kajakokat hullámzásra tervezték, meg hosszabb utakra. Természetesen nem csak tengeren használhatóak, hanem az ún. síkvízre is - tökéleteen alkalmasak folyami túrázásra. Stabilabbak, mert lejjebb van a súlypontod, és kényelmesebbek, mert olyan, mintha egy fotelben űlnél! Nem kell előzetese tapasztalat, ezzel nagyon nehéz borulni, és a legrosszabb, ami történhet veled, hogy eleinte nem tudod egyenesben tartani (akkor persze a kenut sem), de vízes csak annyira leszel, amennyire belapátolod az evezővel magadra a vizet. Én kezdőknek a tengeri kajakot ajánlom!

A Dráva Dél-Tirolban, 1200 m magasban ered. 5 országon át kanyarog 750 km-en, míg Almás közelében eléri a Dunát. Magyarországi szakasza mintegy 150 km. A Dráva Közép-Európa legtisztább folyóvize, gyors sodrású, jelentős eséssel, sok hordalékot hoz magával. Elérve hazánkat, esése csökken, a hordalékot lerakja. Jellegzetesek a zátonyszigetei, melyek folyamatosan épülnek és pusztulnak, helyüket állandóan változtatják. Egyike Európa utolsó természetes partvonalú, jórészt háborítatlan, szabályozatlan folyóinak. Több ritka növényfaj (pl. a csermelyciprus) csak itt fordul elő hazánkban. A magyarországi halfajok kétharmada megtalálható a folyóban, közülük több védett. Érintetlenségnek köszönhetően gazdag madárvilággal rendelkezik, és itt ugyancsak megjelentek a vidrák és a hódok. A Duna-Dráva Nemzeti Park 1996-ban alakult, melynek része az egész magyarországi Dráva-szakasz.

A Duna-Dráva-Mura bioszféra-rezervátum mintegy 631 ezer hektárnyi természetvédelmi területet ölel fel. Ebből csaknem 236 ezer hektárnyi a magyarországi terület, amely magába foglalja a Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva és Duna menti területeit, a Natura 2000 hálózat itt lévő zónáit, valamint új helyszíneket a Dráva mentén az Ormánságban, a Duna mentén pedig a Mohácsi-szigeten. A horvát oldalon pedig valamivel több mint 395 ezer hektár a rezervátum területe.

A magyar és horvát kezdeményezésre és közös gondozást vállalva megvalósult bioszféra-rezervátum fő célja a Mura-Dráva-Duna határvidék különleges, a három folyóhoz kötődő vízi és part menti életközösségeinek és természeti értékeinek megőrzése, emellett a helyi önkormányzatok és a lakosság megélhetési lehetőségeinek bővítése.

A Dráva-mente, valamint a Duna és Dráva folyó torkolatvidéke Magyarország egyik legnagyobb összefüggő vizes élőhelye. Természetes élőhelye az ártéri erdőknek, ezen a terület található a legnagyobb hazai rétisas-állomány, és Magyarországon kizárólag itt, a Dráva kavicszátonyain fészkel a kis csér.

Természeti értékek a Dráva mentén:

A legtisztább vizű nagy folyónk, a Dráva Zákány-Őrtilos térségében lép be hazánkba, és Drávaszabolcsnál hagyja el országunkat. Partjai mentén megcsodálható a jobbára még háborítatlan ártéri élővilág. A kialakult holtágak és környezetük megannyi különleges növény- és állatfajnak adnak otthont, és békét, nyugalmat kínálnak a látogatóknak.
A tiszta, gyorsan áramló folyóvízben több, hazánkban csak innen ismert csiga-, kérész- és tegzes faj él. Külön ki kell emelni a drávai tegzest, melynek Földünkön egyedüli élőhelye a Dráva. Gazdag a folyó szitakötő-faunája, melyben nemzetközi egyezményekkel védett fajok – pl. erdei szitakötő, sárgalábú szitakötő – is megtalálhatók.
A Drávában és mellékvizeiben a hazai halfajok mintegy 3/4-e megtalálható, melyek között 20 védett faj is szerepel. Különösen jelentős természeti érték a fokozottan védett magyar és német bucó, továbbá a védett felpillantó küllő, leánykoncér és botos kölönte. A Dráva a vízimadarak vonulásában és telelésében meghatározó jelentőségű: az őszi-tavaszi és különösen a téli időszakban több ezer vízimadár gyülekezik a folyón. Rendszeresen előfordul a területen több védett és fokozottan védett madárfaj (kis kárókatona, kis kócsag, nagy kócsag, halászsas, stb.).
A drávai zátonyszigetek igen értékes élőhelyek. A megtelepedő bokorfüzesekben él a védett parti fűz és a hazánkban csak itt előforduló csermelyciprus. A zátonyszigetek különleges fészkelő közösségének tagja a kis lile, a küszvágó csér és a ritka, Magyarországon másutt nem fészkelő kis csér. A folyót kísérő meredek partfalban több ezer pár parti fecske, illetve a színpompás jégmadár és gyurgyalag fészkel.
A folyót övező puhafaligetekben élő fontosabb védett növényfaj a kígyónyelv-páfrány, a magasszárú kocsord és a gyakran tömeges téli zsurló. Fontos természeti érték a magyar színjátszó lepke. E fűz-nyár erdők gazdag madárvilágából a fokozottan védett fekete gólya és rétisas érdemel említést.

Vízitúrák a Dráván:

Kevés olyan érintetlen táj maradt Európában, mint a Dráva folyó, mely jórészt szabályozatlanul, természetes medrében kanyarog, s ártere rendkívül gazdag növény- és állatvilágnak ad otthont.

A Dráván csak és kizárólag a szükséges engedélyek birtokában lehet vízitúrázni, amelyet több helyről (Rendőrség, DDNP, Dél- dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség) szükséges beszerezni. Ezeknek hiányában komoly bírságra lehet számítani. Utazási irodánk természetesen beszerezte a szükséges engedélyeket, ezért erre a vízitúrázónak nem lesz gondja.