A kora reggeli órákban indulunk Budapestről. Utunkat kisebb-nagyobb pihenőkkel megszakítva este érkezünk meg Arco városába, mely a Garda-tótól északra fekszik. Arco városa a meredek sziklacsúcson tornyosuló erőd romjaival már messziről is felismerhető. A város legrégebbi negyede az Arco várának romjait őrző szikla lábánál bújik meg. Az óváros festői zugokkal, átjárókkal, kutakkal és kapukkal tarkított. Különösen hangulatosak a régi paloták és a kovácsoltvas kapuk. Arco friss levegője vonzza a hegyi kerékpározás és a sziklamászás kedvelőit. Minden évben itt rendezik meg a „Rock Master” elnevezésű nemzetközi sziklamászó versenyt. A település már a XIX. század második felében is ismert üdülőhely volt; mára a modern hotelek és fürdők otthonává vált. A hihetetlenül mérsékelt klímának köszönhetően Arcot Tirol Nizzájának is nevezik.

Reggelit követően buszba ülünk és elutazunk a híres Varone vízeséshez, és a hozzá kapcsolódó botanikus kerthez. A vízesés egyediségét az adja, hogy egy sziklakürtőben zubog alá a patak vize.  A vízesésnél egy csodálatos botanikus kertet is megcsodálunk, hiszen ebben a speciális mikroklímában, amely itt kialakult egészen érdekes távoli vidékekről származó növények is otthonra leltek. A vízesés vízét földalatti patakokon keresztül nyeri a Tenno-tóból, amely a következő állomásunk lesz.  Ez a kis tavacska 570 m-es tengerszint feletti magasságban fekszik, és egyes források szerint ez Olaszország legtisztább tava. Csodás erdő és meredek hegyoldalak veszik körbe, valamint egy gyalogösvény, melyen körbe sétáljuk a tavat. Innen átbuszozunk a szomszédos Sarco völgyébe. Sarchoban kerékpárra pattanunk, és megkezdjük látványos ereszkedésünket a hosszú szerpentinen. Kis településeket is érintünk, többnyire lefelé gurulva. Útközben megállhatunk egy frissítő Aperol Spritzre, vagy egy könnyű ebédre. A kerékpárút jól kiépített, végig a Sarca folyó mellett halad. Felsétálhatunk az olajfák árnyékában egy ösvényen a 126 méter magas sziklafalra épült várba, ahonnét csodálatos panoráma tárul elénk a Monte Brione-ra és a tóra. Ha már alaposan kiélveztük a látványt, akkor újra kerékpárjainkra pattanunk és visszatekerünk a szállásunkra.

A szállásunktól busszal megyünk fel a 724 m magasan található apró Ampola-tóhoz. Innen indulunk neki ismét. Ezután Tiarno és Bezzecca hegyi falvakon keresztül a csodaszép fekvésű Ledro-tóhoz (652 m) érkezünk többnyire kis utakon, védett kerékpárúton. A tó mentén néha felfelé kell tekerni földutakon, de nem lesz nagyon kimerítő. A híres Ponale úton haladunk lefelé. Egy étteremhez érünk, ahol kifújhatjuk magunkat, és jöhet a mai Aperol. Innen lefelé haladunk tovább egy igazi montis terepen Rengetegen bringáznak errefelé, minden korosztály képviselteti magát, a gyakorlott bringások száguldanak el mellettünk. Érdemes többször kiállni, mert a látvány elképesztő. A Garda-tó vidékének egyik legszebb bringás útvonalán haladunk, alattunk a fodrozódó vízfelszínen szörfösök suhannak. Hamarosan azonban leérünk a tópartra, Riva del Gardában hajóra szállunk, és elhajózunk Limonéba. Ez a város is különleges élményt nyújt számunkra, így itt is eltöltünk egy kis időt, amíg felfedezzük hangulatos utcácskáit, és a citromtermesztés minden zeg-zugból előköszönő emlékeit. Innen elindulunk a híres égben lebegő útvonalon a Garda-tó felett a panoráma úton. A Garda-tavi biciklis fejlesztések egyik része az úgynevezett lebegő bicikliút. A Limone sul Garda településnél induló 2,6 méter széles utat ötven méterrel a tó szintje fölött alakították ki. Leglátványosabb eleme egy 1980 méteres szakasz. A kerékpárosok úgy érezhetik, mintha a táj fölött "lebegnének", igaz kerülgetnünk kell a gyalogosokat és nem lehet gyorsan haladni, de megéri, ez Európa egyik leglátványosabb útvonala. Limonéből vissza is buszozhatunk Arcoba.  

Ma korán reggel felkerekedünk, hogy még az első felvonók valamelyikével fel tudjunk jutni a Monte Baldora. A felvonó rendkívül látványos, felfelé menet még körbe is forog, hogy minden irányból láthassuk ezt a páratlanul szép panorámát. 1750 méteres magasságból indulunk, a meleg ruhákra szükség lesz még akkor is, ha a tónál szép az idő. A Monte Baldo-ra kabinos felvonóval egyszerre 13-an tudnak bringával együtt felmenni. Kerékpárt szállító felvonó viszont csak bizonyos időpontokban indul (reggel 08:15, 08:45) Először egy murvás szakaszon haladunk, a cél ezúttal a Graziani menedékház, ahonnan már lefelé fogunk zúzni gyönyörű fenyveseredőkön, látványos szerpentineken, alagutakon keresztül. (lámpa legyen nálunk!) Végül Mori városába érünk, ahonnan már kiépített kerékpárúton érünk vissza Torboléba.

Arcoból elmegyünk busszal Peschiera del Gardaába a tó déli partjára. Innen a Mincio kerékpárúton fogunk kerékpározni a mai szállásunkig Mantováig. Ez a jól jelzett és minden bizonnyal a legismertebb kerékpárút a Garda-tó körül, biztonságos és szinte teljesen sík. A kerékpárút mintegy 43 km hosszú, és számos felfedezésre váró hely található. Először az út Borghetto felé vezet, amely nem fog csalódást okozni. Ez Olaszország egyik legszebb faluja, és itt kötelező megállni: Borghetto sul Mincio. Borghetto egy ősi erődített falu a folyón, kis központjával, amely minden bizonnyal egyedülálló, hidakkal és malmokkal jellemezhető. a 100 legszebb olasz óvárosok közé tartozik. Itt sétálva a régi vízimalmokban és a vízesések-zúgók hangjában gyönyörködhetünk. Itt tálható a 60 hektáros Sigurtá park, amely Európa második legszebb kertje. Megállhatunk egy fagylaltozásra, megkóstolhatjuk a híres Valeggio Tortellinit, vagy egyszerűen csak megcsodálhatja a falu jellegzetes szépségét és az ősi Ponte Visconteo varázsát. Útticélunk - Mantova azonban önmagában is megér egy misét. Három mesterséges tó, a Lago Superiore, a Lago di Mezzo, a Lago Inferiore és a Lago Paiolo veszi körül a várost. Mindegyiket a Mincio folyó táplálja, amely mentén vezet a kerékpárút. Az UNESCO 2008-ban Mantovát a világörökség részévé nyilvánította, lenyűgöző városképét középkori, neoklasszikus és reneszánsz épületek alkotják. A változatos épületek a Gonzaga család uralkodásának idejéből (14-18. század) származnak, amely többek között a mantovai hercegi palotát, a Palazzo Ducale-t építtette. Az épületegyüttes közel 35 000 négyzetméteren terül el. 500 freskókkal díszített termét olyan művészek tervezték, mint Giulio Romano, Raffaello és Mantegna.  A szállásunk itt lesz Mantovában.

Reggel korán kelünk, gyorsan bepakolunk a buszunkba, mert hosszú út áll előttünk Budapestig érkezés az esti órákban.