Cella Septichora Látogatóközpont:

 A Dóm tér alatt nyugvó késő római kori temetői emlékeket a Cella Septichora Látogatóközpont fogja össze egyetlen komplexumba. A Látogatóközpont területén a késő római kori, részben ókeresztény temető komplexitását képező sírok és sírépítmények tekinthetők meg. Legnagyobb értékük a részben festett hypogaeumok nagy számában, illetve ezek történeti, képzőművészeti és vallási sokrétűségében rejlik.

 Az északi és nyugati római provinciák késő római temetőiben általában nem volt jelentősebb mennyiségű kőből épített temetkezőhely. A római kori Pécs, egykori nevén Sopianae ókeresztény temetőjének a sajátossága, hogy itt nagyszámú ilyen építmény koncentrálódott. Ezek kisméretű, családi sírkamrák és nagyobb közösségi sírboltok, temetői építmények. Ezeknek egy része festett, belső terük bibliai jelenetekkel és ókeresztény szimbólumokkal díszített, ami tovább növeli az emlék együttes egyediségét, egyetemes kulturális értékét.

 A sírkamra többnyire a tehetős családok temetkezőhelye volt. A kétrészes építmény földalatti része a kripta, a tulajdonképpeni sírkamra, ahova az elhunytakat helyezték téglasírokba, vagy ritkábban szarkofágokba. Efölé emlékkápolnát (memoria, mausoleum) emeltek. A kétszintes építmények kettős feladatot láttak el: egyszerre szolgáltak temetkezési helyként és szertartások céljára.

 A Látogatóközpontban hat kétszintes sírkamra (I., II., III., IV., XIX., XX. számú sírkamrák), és két nagyobb egyterű épület (Cella Septichora és az V. számú sírkamra) tekinthető meg.

 Az Ókeresztény Mauzóleum, valamit az Apáca utcai sírépítmények különálló szigetként helyezkednek el a világörökségi helyszín területén.

Pécsi Székesegyház:

 A Szent Péter és Szent Pál Székesegyház különleges épület. Amikor a templomot 1891-ben az ország püspökei és I. Ferenc József apostoli király jelenlétében, fényes ünnepség keretében fölszentelték, a budapesti újságok azt írták: „Aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre!" Mai formáját a 19. századi átépítés eredményeként nyerte el, de újjáépítve is megőrizte a középkori katedrális varázsát. 

Belépve diadalív által kettéosztott hatalmas belső tér tárul föl, amelynek hatását a sátoros főoltár fokozza. A kóruson négy manuálos, 6101 síppal rendelkező orgona áll, az egykori pécsi Angster Orgonagyár alkotása. A Jézus Szíve és a Corpus Christi kápolnát Lotz Károly falfestményei díszítik. Székely Bertalan világhírű faliképei láthatók a Mária kápolnában és a Szent Mór püspökről elnevezett kápolnában. A 12. századi, nagy alapterületű, keresztboltozatos, öthajós altemplomban régészeti ásatások során megtalálták, majd újratemették Janus Pannonius pécsi püspök és humanista földi maradványait. Tiszteletére ugyanott szobrot állítottak.

Zsolnay Kulturális Negyed:

 A Zsolnay Kulturális Negyed Pécs ékkövévé nőtte ki magát, egy új, különleges, Európában is szinte példa nélküli kulturális és művészeti bázissá válva.

Magyarország dél-dunántúli régiójában, lankás dombok és zöldellő erdők között fekszik Pécs. A mediterrán hangulatú város 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, és mondhatjuk, hogy ma is az. A város megannyi látnivalója közül kiemelkedik a 2014-ben hungarikummá nyilvánított Zsolnay Kulturális Negyed.

Itt élt és alkotott a porcelángyártásról ismert Zsolnay család a XIX-XX. században. Világhírű kerámiagyáruk területén új tartalommal, méltó módon él tovább a Zsolnay örökség egy gyönyörűen felújított, 5 hektáros területen. Összesen 15 védett műemléképület és 88 köztéri Zsolnay-szobor díszíti a festői parkokat, sétányokat. A Negyed minden apró négyzetmétere megannyi látnivalót rejt magában, nem beszélve a hangulatos kávézókról, kézműves boltokról és magas minőségű éttermekről. 

A Zsolnay Negyedben találhatók a Zsolnay-örökséget bemutató unikális kiállítások. Amerikából tért haza dr. Gyugyi László gyűjteménye, egy kétmilliárd forintra becsült, közel 700 kerámiatárgyból álló tárlat, amely a Zsolnay Aranykora címet viseli. A legkorábbi Zsolnay-termékeket a Rózsaszín Kiállítás vonultatja fel, mintegy 1200 darabot. E kettőt egészíti ki a Család- és Gyártörténeti Kiállítás. A Zsolnay Kulturális Negyedhez közeli dombon eredeti pompájában tekinthető meg a Zsolnay Mauzóleum, a Zsolnay család nyughelye, ahol 42 oroszlán őrzi az eozin titkát.

A múlt megőrzése mellett a jelen bemutatása és a kortárs művészet is nagy szerepet kap, ezt szolgálja az m21 Galéria és a népszerű E78 koncertterem, ahol könnyűzenei és színházi előadásokon szórakozhatnak az érdeklődők. A látogatók a Kézműves Boltok utcájában különleges helyi termékek közül válogathatnak. A gyerekeknek is sok-sok érdekességet kínál a Negyed: szabadtéri játszóterek, a Labor – Interaktív Varázstér, a Planetárium, a Varázsóra (látványos fizikai kísérletek), a Bóbita Bábszínház és a Herkules Műhely foglalkozásai várják a fiatalokat.

A Zsolnay Negyed története:

E projekt keretében jött létre a Zsolnay Kulturális Negyed, mely végső formáját 2011 decemberére nyerte el. A 11 milliárd forintos beruházás során felújították a Zsolnay család egykori gyárépületeinek és lakhelyének területét, mely Közép-Európa legnagyobb ipariműemlék-rekonstrukciója volt. Ennek eredményeként 5 hektáron 40 ezer négyzetméternyi épület felújításával Magyarország egyik legnagyobb kulturális központja jött létre. A Zsolnay Kulturális Negyed tervezésére kiírt nyílt, nemzetközi tervpályázatot az MCXVI Építészműterem nyerte meg, Csaba Katalin, Herczeg László és Pintér Tamás János felelős tervezők vezetésével.

A kivitelezés 2009-ben kezdődött, az egyes épületek átadása 2010 nyarától folyamatos. Elsőként 2010 szeptemberében a Zsolnay-porcelánritkaságokat bemutató A Zsolnay Aranykora – Gyugyi-gyűjtemény tárlat otthona, a megújult Sikorski-villa nyitott meg. Ezt követte a Zsolnay Negyed északi és déli részét összekötő, negyvenöt méter hosszú új gyalogoshíd létrehozása és a Zsolnay Mauzóleum rekonstrukciója. A Bóbita Bábszínház a gyerekek nagy örömére 2011-től már a Zsolnay Negyedben működik, csakúgy, mint a Labor – Interaktív varázstér és a Planetárium. A belvárosi Pécsi Galéria újabb kiállítóhellyel bővült a Negyedben, a rendkívül nagy kiállítótérrel rendelkező Pécsi Galéria m21-gyel. A látogatók kényelmét biztosítja a Zsolnay út déli oldalán kialakított parkolóház. Az utolsó körben az egykori Ifjúsági Ház, a mai E78 épülete, valamint az egyetemi negyed készült el, ahová a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara, a Kommunikáció és Médiatudományi, valamint a Szociológia Tanszék költözött. 

A Zsolnay Kulturális Negyedet turisták ezrei keresik fel a világ minden pontjáról, hiszen a XIX. századi magyar iparművészeti kultúra kibontakozásában és Pécs modernkori városfejlődésében meghatározó jelentőséggel bírt a Zsolnay gyár, annak ipari, művészeti, kulturális kisugárzása és öröksége. A különféle kulturális, közművelődési, szórakoztató, gasztronómiai és oktatási funkciók ide telepítésével pedig egy pezsgő kulturális negyeddé vált a terület. Sőt, kimagasló építészeti és ipartörténeti jelentősége, egyedülálló komplexitása elismeréseként 2014. május 16-án a hungarikumok listájára is felkerült a Zsolnay Negyed.